„EJEKTOROS LEVEGŐ BEKEVERÖ GÁZTALANÍTÓ”

A termék alkalmazási területe:

közcélú ivóvíz-ellátás területén: víz (max. 800 C) gáztalanítása, biológiai ammóniummentesítés céljából történő levegőbevitel

Szerkezeti részei:

1., Gyorsító fúvóka

2., Vákuumzóna

3., Levegő beszfvó cső

4., Keverő szakasz

5., Levegőszúrő

Működési elve:

A berendezés működési elve az injektor azon egyszerű fizikai törvényszerűségén alapszik, hogy egy áramló közegben előidézett sebesség növekedés nyomás csökkenéssel jár.

A kút szivattyújának nyomóágába az átáramló vízmennyiségnek megfelelő átmérőjű fúvókát helyezünk, melyen az átáramló víz áramlási sebessége megnövekszik, nyomása lecsökken.

A nyomáscsökkenésnek akkorának kell lennie, hogy az a külső légköri nyomásnál kisebb legyen. A fúvóka köré helyezett csőszakaszban így egy vákuum zóna keletkezik, mely vákuum hatására a levegő beszívó csövön nagy mennyiségü levegő áramlik a vákuum zónába Ott a nagy sebességgel áramló víz magával ragadja és tovább áramlik a keverő szakaszba. A keverő szakaszban a víz a nagy sebesség és a levegővel való ütközés következtében szétporlad, így igen nagy felületen érintkezik a beszívott levegővel.

A porlasztás következtében a vízben lévő szeparált gázok teljes egészében kiválnak és a szabadba távoznak.

A beszívott nagy mennyiségü levegő vízben való oldódása már a keverő szakaszban megkezdődik, majd folytatódik egészen addig, míg a víz az ejektorból a tároló medencébe lövell.

Tekintettel arra, hogy a vízben oldható gázmennyiségnek van egy felső határa, a levegő (oxigén) csak úgy tud a vízben oldódni, ha a benn lévő metángázt kiszorítja.

Ez azért következik be, mert a levegő vízben jobban oldódik, mint a metán, tehát jelen esetben a levegő egy öblítő-gáz szerepét tölti be.

Ivóvizek gáztalanításánál a berendezés higiéniai szempontból csak zárt helyen alkalmazható, pl.: tárolómedencében, ahol a beszívott levegőt a légköri szennyeződésektől a berendezéshez tartozó szűrővel kell megtisztítani. A medence légcseréjéről szintén gondoskodni kell, hogy a kiváló gázok távozhassanak.

Fürdővizek gázmentesítése esetén a berendezés szabadban is alkalmazható.

A berendezés előnye, hogy mozgó, kopó alkatrészeket nem tartalmaz, így karbantartást sem igényel.

Felszerelhető bármely szabad csővégre, egyszerű peremes kötéssel.

A berendezés működésével a kútszivattyú nyomását hasznosítja, melynek minimum 0,4 bar-nak kell lennie.

A berendezés alkalmazásának közegészséqüqvi feltételei:

1. A vízkezelő berendezés telepítésére, üzemeltetésére és a víz gáztartalmának ellenőrzésére vonatkozóan a 12/1997. (VIII.29.) KHVM rendelet előírásai az irányadóak.

2. A gáztalanított vizet a nyersvíz szennyező komponenseitől függően arra alkalmas technológiai megoldással szükséges továbbkezelni, illetve a fertőtlenítés szükségességével kapcsolatban az illetékes népegészségügyi szerv véleményét megkérni.

3. A szolgáltatott ivóvíz minőségének meg kell felelnie a 201/2001. (X.25.) Kormányrendelet 1. számú mellékletében foglalt határértékeknek. A szolgáltatott ivóvíz minőségének megfelelőségét akkreditált laboratóriumi mintavétellel és vizsgálatokkal a 201/2001. (X.25.) Kormányrendelet, valamint a 21/2002. (IV.25.) KöViM rendelet előírásai szerint paraméterekre, és gyakorisággal igazolni szükséges.

4. Az újonnan telepített berendezés, illetve a tárgyi berendezést tartalmazó, újonnan telepített technológiai sor esetén az 1. sz. táblázatban részletezett beüzemelési vízvizsgálati programot kell elvégezni. A beüzemelési vizsgálati program időtartama minimum 30 nap. A beüzemelési vízvizsgálati program utolsó 15 napjában a 201/2001. (X.25.) Kormányrendeletnek megfelelő vízminőséget igazolni kell. A berendezéssel kezelt nyersvíz minőségének ellenőrzését az ejektorból távozó víz fogadó műtárgyából történő mintavételezésével szükséges elvégezni. A mintavételezést és a vízvizsgálatokat akkreditált laboratóriummal kell elvégeztetni. A megfelelő vízminőség igazolásával (3 egymást követő, nem azonos napon vett vízminta eredménye alapján) a beüzemelt technológiai sor tisztított vize az illetékes népegészségügyi szerv engedélyével az elosztóhálózatba bocsátható. A beüzemelési vízvizsgálati eredményeit az illetékes népegészségügyi szervnek szükséges megküldeni, a hálózati ivóvíz szolgáltatás megkezdése előtt, hatósági hozzájárulás céljából.

5. A berendezés, illetve a berendezést tartalmazó technológiai sor működése ivóvízbiztonsági szempontból is megfelelőnek tekinthető amennyiben a tisztított víz kémiai — különösen gáztartalom, ammónium, nitrit és nitrát vonatkozásában — és biológiai szempontból is stabil, jó minőségú. A mindenkori üzemeltetés során törekedni kell a legjobb tisztítási hatásfok elérésére, annak érdekében, hogy az egészséges ivóvíz a hálózati fogyasztói pontokon folyamatosan biztosítható legyen. A technológiai sor által kezelt víz nitrit tartalma 0,1 mg/l értéket nem haladhatja meg, míg az egyéb eltávolítandó kémiai komponensek tekintetében a javasolt célérték a vonatkozó határérték fele.

6. A berendezés környezeti levegőt is felhasznál, ezért szükséges lehet a berendezés által kezelt víz hálózatba táplálás előtti fertőtlenítése. A levegőszúrőt legalább félévente cserélni kell.

7. Vízkezelésre és fertőtlenítésre, illetve vízelosztásra kizárólag olyan vegyszerek, technológiai berendezések és ivóvízzel közvetlenül érintkező szerkezeti anyagok alkalmazhatóak, amelyek megfelelnek a 201/2001. (X25.) Kormányrendelet 5. számú mellékletében foglalt előírásoknak (OTH nyilvántartásba vétel, ivóvízbiztonsági engedély, MSZ EN; MSZ EN ISO szabványok), illetve a biocid termékek vonatkozásában a 38/2003. (VII. 7.) ESzCsM-FVM-KvVM együttes rendelet előírásainak. A vízmútelepen a szükséges, elegendő mennyiségé vegyszer biztosítása a mindenkori üzemeltető feladata.

8. A biztonságos ivóvízellátás érdekében a vízkezelő berendezést csak szakképesítéssel rendelkező, az üzemeltetési feladatokra megfelelően oktatott személy üzemeltetheti.

9. A berendezés be- és kilépő pontjait vízminőség-ellenőrzés céljára megfelelő mintavételi szerelvényekkel kell ellátni.

10. A berendezés telepítési helyszínein az üzemeltetői adatok, ellenőrzések, beavatkozások (beleértve az üzemelő kutakat, kezelt vízmennyiséget, mérőóra leolvasásokat, gyorstesztes méréseket, eseti fertőtlenítéseket, karbantartási műveleteket, egyéb üzemeltetői észrevételeket), laboratóriumi mintavételek dokumentálására, és nyomon követésére üzemnaplót kell vezetni.

11. A berendezés gáztalanítási és az ammóniummentesítés céljából történő levegőbeviteli képessége a vízminőség, és egyéb üzemeltetési paraméterek függvényében változhat, így a működési beállításokat minden esetben az adott helyszínen kell elvégezni az adott víz minőségének figyelembe vételével.

12. Zárt térben való elhelyezés esetén biztosítani kell a berendezésből távozó gáz-levegő elegy elvezetését.

13. Kültéri elhelyezés esetén, a fagyveszély elkerülése érdekében a berendezést hőszigetelő burkolattal kell ellátni.

14. A berendezés működtetéséből eredő vízbiztonsági kockázatokat a települési ivóvízetlátó rendszer ivóvízbiztonsági tervében szükséges elemezni és értékelni, legkorábban az első éves felülvizsgálatig bezárólag.

15. A berendezés által kezelt víz megfelelő hasznosíthatósága érdekében mindenképpen szükséges a gáztalanított víz gyűjtésére, és továbbítására vízhigiénés szempontból is megfelelő műtárgy (pl. medence) alkalmazása.